Nők, akik meghódították a tudományt

A nők bölcsek. Ez egyszerűen tény. És most nem arról beszélünk, hogy az édesanya mindig mindent jobban tud. Évszázadokon át küzdöttek azért, hogy szavazhassanak, írhassanak, alkothassanak és kutathassanak is. Már nem akartak csupán a sikeres férfiak oldalán állni, hanem maguk vágytak arra, hogy megváltoztassák a világot. Hogy beírják nevüket a tudomány történetébe, sokat áldoztak érte, és gyakran döntöttek le tabukat. Már csak ezért is megérdemlik, hogy ne feledkezzünk meg róluk.

• Mary Anning, a dinoszaurusz-fosszíliák felfedezője
• Ada Lovelace, az első programozó
• Elizabeth Garrett Anderson, az első orvosnő
• Alice Augusta Ball, a lepra elleni gyógymód felfedezője
• Inge Lehmann, a Föld magja összetételének felfedezője
• Barbara McClintock, orvosi-élettani Nobel-díjas
• Katherine Johnson, a NASA matematikusa

Mary Anning (1799–1847)

Az első régésznő, aki teljes dinoszaurusz-fosszíliát fedezett fel

Egész életét a Lyme Regis nevű városka partjain töltötte. Fosszíliák után már az édesapja is ott kutatott, aki turistáknak adta el őket. Ez volt az egész család egyetlen bevétele.

Már 12 évesen sikerült neki az, ami addig senkinek a világon – felfedezte egy dinoszaurusz (ichthyosaurus) teljes megkövesedett maradványát. Bár először azt hitték, hogy krokodilról van szó. Később plesioszauruszt és pterodaktiluszt is talált.

Felfedezései felkavarták a világ teremtésével kapcsolatos kérdéseket. És épp Mary Anningnak köszönhetően tett a tudomány hatalmas ugrást a bibliai felfogástól, amely addig általános volt. Egy szegény nőtől, akibe gyermekkorában villám csapott, ez egyáltalán nem rossz teljesítmény.

Ada Lovelace (1815–1852)

Az első programozó

A híres költő, G. G. Byron lánya apjától gazdag fantáziát örökölt. Ez rémülettel töltötte el az édesanyját, Annabella Byront, aki szeme előtt látta (akkor már egykori) férje meredek bukását. Ezért úgy döntött, hogy lánya képzeletét matematikával fékezi meg.

17 évesen így ismerkedett meg a látnok és matematikus Charles Babbage-dzsel. Elkezdett vele dolgozni a differenciagépen, amelynek bármilyen függvényt ki kellett tudnia számolni. A kudarc után Babbage feladta a gondolatot, és Adával közösen feltalálta az analitikus gépet. Ezt tekintik a számítógépek elődjének, Ada Lovelace-t pedig a világ első programozójaként tartják számon.

Elizabeth Garrett Anderson (1836–1917)

Anglia első orvosnője és polgármestere

Hangot adott azoknak a nőknek, akiktől megtagadták azt, ami a férfiaknak magától értetődő volt. Sokáig küzdött azért, hogy orvosi praxist vezethessen Angliában. Először nem engedélyezték számára az orvosi egyetemre való bejutást, mert nő volt.

És bár minden szükséges vizsgát letett, az orvosi kamarába továbbra sem léphetett be. Jól tippel – ennek oka nem volt más, mint a neme. Az ő eredményeivel egy férfit szívesen fogadtak volna. A NEM viszont nem volt válasz a számára, ezért 1856-ban saját praxist nyitott, ahol nők és szegények gyógyításával foglalkozott.

Elszántságában még franciául is megtanult, és a Párizsi Egyetemen szerzett orvosi diplomát. Végül pedig Anglia első női polgármestere lett. Így porba döntötte az előítéleteket, és inspirációt adott a szüfrazsett feminista mozgalomnak.

Alice Augusta Ball (1892–1916)

A lepra elleni gyógymód felfedezője

Az antibiotikumok 1928-as felfedezéséig a lepra gyakran halálos volt. A kezelés elsősorban a tünetek enyhítésére összpontosított – ráadásul többnyire sikertelenül. Ezt mindössze 23 évesen változtatta meg az amerikai Alice Augusta Ball. A Washingtoni Egyetemen szerzett gyógyszerész- és vegyészdiplomát, és első nőként lett professzor a honolului egyetemen.

Épp Hawaiira küldték akkoriban a gyógyíthatatlan betegeket. Sebeiket a chaulmoogra fájából nyert olajjal kenegették, ami azonban gyakran nedvedzést okozott. Alice-nak sikerült izolálnia a hatóanyagokat, amelyeket közvetlenül a sebekbe lehetett befecskendezni. A módszer olyan sikeresnek bizonyult a gyógyításban, hogy a felfedezése után még évtizedekig alkalmazták.

Inge Lehmann (1888–1993)

A Föld magja összetételének felfedezője

A dán szeizmológusnő 1939-ben ledöntötte az egyik legfőbb bizonyosságot. Hosszú éveken át tanulmányozta a földrengéseket szerte a világban. Adatokat gyűjtött, összehasonlított és mintázatokat keresett.

Rájött, hogy egyáltalán nem illik a képbe a folyékony földmag elképzelése. Végül minden beigazolódott, és napvilágot látott a tézis a szilárd földmagról. Ez alaposan összekeverte a lapokat számos elismert szakértőnek, és egyszer s mindenkorra megváltoztatta a geológiát és a kapcsolódó szakterületeket.

Barbara McClintock (1902–1992)

Orvosi-élettani Nobel-díjas

Nélküle a modern genetika messze nem tartana ott, ahol ma. Felfedezéseiért a szakmai körökben gyakran gúnyolták. Valójában azonban páratlan úttörő volt.

Kukoricamintákon (amely nemcsak a jószág, hanem a biológusok kedvence is) felfedezte a transzpozonokat. Az úgynevezett ugráló géneket, amelyek a genomban mozognak. A gúnyolódások ellenére Barbara McClintock kitartott amellett, hogy ezek teljességgel alapvetőek az egyedi sejtek kialakulásához. Igazat csak 1983-ban adtak neki, amikor elnyerte a Nobel-díjat.

Katherine Johnson (1918–2020)

Zseniális matematikus és a NASA rejtett alakja

Amerika és a Szovjetunió űrversenyének hátterében állt. Más nőkkel együtt, akik kézzel vizsgálták a röppályákat, számolták az egyenleteket és ellenőrizték a NASA számítógépének eredményeit.

Épp ő volt az, aki 1961-ben elvégezte az első amerikai űrhajós, Alan Shepard repülésének elemzését. És amikor egy évvel később a számítógép kiadta a Föld körüli repülés adatait, maga John Glenn űrhajós kérte, hogy ezeket Katherine ellenőrizze.