Mit szólna egy kiránduláshoz a történelembe? Igaz, nincs időgépünk, de talán ez nem is baj. Legalább nem kell sehová elcaplatnia. És valljuk be – néhány ezer évet utazni bizony fárasztó lenne. Úgyhogy nyugodtan maradjon ülve (vagy fekve), és nézze meg, mivel díszítették magukat hajdani őseink.
Kíváncsi a legrégebbi:
- valaha talált ékszerre
- gyűrűre
- gyémántra
- karkötőre
- fülbevalóra
A valaha talált legrégebbi ékszer
A marokkói Bizmoune-barlangból előkerült leletek (és most egyáltalán nem az életkorra célzunk, hanem valódi régészeti munkára) 2021-ben számos antropológusnak adtak fejtörést. Köztük ugyanis 33 megmunkált csigahéj is akadt. A szakértők eleinte nem tudták, mire szolgálhatott ez a 150 000 éves készlet.
A vizsgálatok során azonban nemcsak a korát, hanem a mechanikai kopását is meghatározták. A héjakban kifúrt lyukak voltak, amelyeket zsinór dörzsölt ki. A verdikt így végül egyértelműen szólt – ez a valaha talált legrégebbi ékszer. Méghozzá konkrétan egy nyaklánc.
Kiegészítő vagy a személyiség kifejezése?
Az ékszerek napjainkban mindkét szerepet betöltik. És nem volt ez másképp az ateri kultúrában sem, amelynek a héjakat tulajdonítják. Emellett a legrégebbi megmunkált szimbolikus tárgyak és eszközök is a nevükhöz fűződnek. Gyakoriságuk csak megerősíti, hogy többről volt szó, mint hiú díszekről.
Épp ellenkezőleg – az ékszerek a kommunikációt és a személyiség kifejezését szolgálták. Nemcsak magán a törzsön belül, hanem annak határain túl is.
A legrégebbi gyűrű
Ezért még csak messzire sem kell mennünk, egészen közel van hozzánk. A híres Vénusz lelőhelye, Dolní Věstonice közelében fekszik Pavlov község. Éppen ott találtak a régészek egy 21 000 éves, mamutcsontból készült gyűrűt.
Pénz helyett gyűrűvel fizettek?
A kőkorszak egyik legjelentősebb leletét számos kérdőjel övezi. Mind a mai napig nem tudni pontosan, mire szolgált.
Szóba jön a rituális tárgy lehetősége éppúgy, mint egy bizonyos szimbolika és rangjelzés. Tekintve, hogy a cserekereskedelem elvét csak Mezopotámiában, i. e. 6000 körül fedezték fel, a fizetőeszköz változatát kihúzhatjuk. A gyűrűket erre a célra végül mégis épp azért használták, mert az ember mindig kéznél tartotta őket. Szó szerint.
A legrégebbi gyémánt
Ez tulajdonképpen teljesen friss hír – hiszen csak 2023 márciusában bukkant fel. Elemzéssel a korát 3,6 milliárd évre határozták meg, és 1400 °C-on keletkezett 180 kilométeres mélységben. Geológusok és mineralógusok csapata ásta ki Szibériában, az Udacsnaja-bányában. Ez a világ egyik legfontosabb gyémántlelőhelyéhez tartozik.
Kőhajításnyira a Föld keletkezésétől
Komolyan, hiszen a bolygónk 4,6 milliárd éve keletkezett. Tehát a világ legrégebbi gyémántjai közelebb állnak a keletkezéséhez, mint az Ön születési dátumához. Ezek a darabok azonban sosem kerülnek eladásra.
Tudományos célokra használják őket. Összetételük és átalakulásaik ugyanis számos olyan információt rejtenek, amelyeket máshol nem találunk meg. Legyen szó a litoszféralemezek mozgásáról, a víz körforgásáról vagy éppen a geológiai rétegek egykori összetételéről.
A legrégebbi karkötő
Egy pillanatra még maradjunk Szibériában, csak lépjünk kicsit előre az időben. Egy zöld karkötő töredékét ugyanis 65 000 évvel ezelőtt készítette az emberek egy kihalt fejlődési ága, amelyet gyenyiszovai emberként ismerünk. Épp tőlük származik az egyik legrégebbi díszes tárgy egyáltalán.
A karkötő, amely mindent megváltoztatott
Az állványos fúrást, a csiszolást és a kő precíz megmunkálását hosszú éveken át jóval későbbi kultúráknak tulajdonították. Mindezt azonban éppen az Altaj vidékéről származó, kloritból készült karkötőn találjuk meg.
Törékenysége miatt úgy vélik, hogy nem mindennapi viseletre szánták. Elvégre elég kényelmetlen kiegészítő lenne, amikor barlangban él az ember. A kopásnyomok ráadásul azt mutatják, hogy egy medál volt rá erősítve bőrzsinórral. Így egy olyan darabról van szó, amelyet csak különleges és jelentős alkalmakkor viseltek.
A legrégebbi fülbevaló
Hogy pontosan mikor kezdték az emberek a fülüket díszíteni, mind a mai napig nem tudni igazán. Így vagy úgy, a tudósok úgy vélik, hogy ez a legrégebbi testmódosítás. Hosszú éveken át az elsőbbséget a sumereknek tulajdonították, akik arany, bronz és ezüst fülbevalókat hagytak maguk után.
Ezt változtatták meg a mongóliai Csifeng város környékéről származó leletek, amelyet a hszinglunkuovai kultúra lakott. Ez nemcsak az első földművesek, hanem a mesteri kézművesek közé is tartozik. A lelőhelyen ugyanis számos jadeitből készült zöld fülbevalót találtak.
Egyik olyan, mint a másik
A párok precízen megmunkáltak. Mindegyikben a fülbevaló tökéletesen hasonlít a párjához. A régészek így ámulatba estek, hogy már i. e. a 8. évezredben képesek voltak az emberek puszta kézzel valami ilyen aprót alkotni.
Méretük arra utal, hogy a lyukak szélesebbek voltak a manapság megszokottnál. Ezért ráadásul a hszinglunkuovaiaknak tudniuk kellett, hogyan kezeljék a gyulladásokat és a duzzanatokat.
Lenyűgöző, mit tud kiolvasni néhány ékszerből a mai tudomány. És az is, hogy az emberi fajnak egyszerűen a vérében van a cicoma. Golyóálló érv, ha valaki azt mondaná Önnek, hogy már úgyis tele van az ékszeresdoboza. Ez nem hiúság, hanem történelemírás!