A gyerekek türelmetlenül várják, mi ellenben gyakran azt kívánjuk, bárcsak túl lennénk rajta. Elméletben olyan nap, mint a többi. Ám a karácsonyt egyszerűen valahogy jobban átéljük. Főleg azt az egy estét. A vacsorától az utolsó csomagolópapír félredobásáig érezzük a különlegességét. A nappaliban fenyőillat, sütemény és néha egy odaégett rántott hús illata terjeng. Az ablakban csillag, a sarokban fenyőfa, rajta díszek. A karácsonyi hangulatot látjuk, érezzük. Sőt, még meg is ízleljük. Igyekszünk beleolvadni. De hogyan?
.jpg)
A három mogyoró szabálya
Hamupipőke tudta, mit kívánjon. Tudta, hová tart, és nagyjából milyen ruha illene hozzá. Aztán már csak be kellett hunynia a szemét, és feltörnie a mogyorót. Az Ön szekrényében pedig biztosan lapul néhány ilyen mogyoró. Mielőtt azonban valamelyik mellett döntene, tudnia kell, hol, kivel és hogyan tölti majd a karácsonyt.
Magától értetődőnek tűnik, de tudja, hogy van ez. A szokás nagy úr. És ha egész életében december 24-ét pizsamában ünnepli, könnyen elfeledkezhet arról, hogy másnál ez akár egészen máshogy is lehet.
Első mogyoró: különleges este, különleges szerelés
Az első mogyoróval mindjárt szépen kezdjük. Mesésen. Nálunk otthon minden évben rendesen kicsíptük magunkat karácsonykor. Apa öltönyt húzott, anya a legkedvesebb ruháját, karácsonyi ékszereket, a gyerekek pedig a legszebb ruhájukat (általában a fényképezéshez szántat). Az asztal ugyanolyan szépen fel volt öltöztetve, mint mi. Még a kutya nyakörvére is masni került.

Már a vacsora utáni fényképezésnél mindenkinek leesett, hogy tulajdonképpen nincs, aki elkattintsa. Az önkioldó így szépen felöltözött elmosódott foltokat örökített meg, a fényképezőgép meg klasszikusan a háttérben lévő fenyőfára élesített. Nos, és többnyire valamelyikünk leöntötte magát. Mihelyt ez megtörtént, átválthatott pizsamás öltözködési kódra. Minél idősebb lettem, annál inkább le akartam önteni magam. Csak az utóbbi néhány évben tudom, milyen varázsa van ennek az egész készülődésnek és díszítgetésnek. És hogy mennyire megéri még az elrontott fotókért is.
Második mogyoró: hétköznapi nap, csak mesékkel és süteménnyel megfejelve
Van, akinek a ruha és a zakó meg a masni és úgy egyáltalán az egész díszítgetés túl sok. Nem élvezi, nem érzi jól magát benne. És ha ez Ön, akkor élvezze így. Vegye fel a szokásos farmerját pólóval. Vagy a melegítőt inggel, esetleg leggingset ruhához. Bármit. Hiszen a legfontosabb, hogy jól érezze magát. Hogy önmaga legyen, és ne alakoskodjon. És ha netán azt mondaná valaki, hogy ez kevés, mutasson neki egy karácsonyi ékszert. A száját pedig tömje be egy kis süteménnyel.

Harmadik mogyoró: a fenyőfától egyenest az ágyba
És néha egyszerűen sok minden összejön. Már hetek óta meg sem áll. Karácsony előtti nagytakarítás, ajándékok beszerzése, ajándékok csomagolása, főzés, biztonság kedvéért még egy takarítás, látogatások tervezése, sütemények sütése, a bátrabbaknál még kalács is, mesenézés, hogy meglegyen az igazi karácsonyi hangulat, és a folytonos töprengés azon, hogy mi a csudáról feledkeztünk meg.

Azon a bizonyos estén már nem akar több stresszt és kényelmetlenséget átélni. Épp ellenkezőleg. Alig várja, hogy befészkelje magát a takaró alá, kortyolgassa a forró kakaót (a fáradtabbak esetleg egy forralt bort) és pihenjen. Ehhez pedig a legjobb a kedvenc pizsamáját választani. Vagy valami karácsonyit, hogy fokozza az igazi hangulatot. És ha netán elszunnyad a kanapén már vagy a milliomodik mese nézése közben, akkor nyert ügye van. Nem szorítja majd a nadrág, nem gabalyodik bele a ruha uszályába. És egyenesen átbotorkálhat a fenyőfától az ágyig.
Amikor pedig másnap reggel felébred, fellélegezhet, és azt mondhatja magának:
„Na, jövőre újra.” És megihat egy forralt bort.
